A Nyugat megszilárdította közös álláspontját az internet jövőjével kapcsolatban. Egy (bár nem kötelező erejű) nyilatkozat révén a liberális demokráciák szerte a világon egy mindenki számára ingyenes internet mögé tömörülnek.
Április 27-én aláírták a Nyilatkozatot az Internet jövőjéről, amely egy 3 oldalas dokumentum meglehetősen ambiciózus elnevezése. Az aláírók között van az Egyesült Államok, az Európai Unió és további 32 EU-n kívüli ország, köztük Nagy-Britannia és Japán.
A dokumentum a felek azon elkötelezettségét fejezi ki, hogy az internetről mint „egyetlen összekapcsolt kommunikációs rendszerről az egész emberiség számára” közös vízió kialakításán munkálkodjanak, amely előmozdítja az „összekapcsolhatóságot, demokráciát, békét, jogállamiságot… emberi jogokat”. és az alapvető szabadságjogok”.
Az előbbi cél éles ellentétben áll azzal, amivé az internet vált számos autokratikus országban, amelyek rendszeresen flörtölnek a kormányzati beavatkozással és a nyílt cenzúrával. Kína az internet széles körű szabályozásával vált ismertté a Nagy Tűzfalon keresztül.
Oroszország, hasonló módon, az internet megfékezésére törekedett, különösen Ukrajna inváziója után. Putyin kormánya alatt ma már gyakori jelenség a közösségi oldalak és az online hírügynökségek felfüggesztése.
Megnyugtató látni, hogy a Nyugat ellenzi ezt a nyugtalanító precedenst. A töredezett internet, vagy ahogy a szakértők szeretik nevezni, a „splinternet” veszélyes felfogás az oszd meg és uralkodj.
Ezért az aláírók kötelezettségvállalása, hogy „egy olyan internetet tartanak fenn, amely: nyitott, ingyenes, globális, interoperábilis, megbízható és biztonságos”. Az utolsó rész különösen figyelemre méltó. Finom határvonal van a hálózatsemlegesség és a veszélyes gyakorlatok fenntartása között.
Ezért hangsúlyozza a Nyilatkozat annak szükségességét, hogy a kormányok aktívan védjék és előmozdítsák az internethasználók magánéletét és biztonságát. Tévedés ne essék – az EU és az USA számára az internetnek ingyenesnek, de szabályozottnak kell lennie.
